Komló város

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya megye
Kistérség: Komlói kistérség
Lakosság: 26465 fő
Terület: 46.55 km²
Népsűrűség: 568,53 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 72

Városrészei

Gesztenyés, Mecsekjánosi, Kakastelep, Kenderföld, Kökönyös, Újtelep, Béketelep, Szent Imre-telep, Mecsekfalu, Somág-tető, Szilvás, Dávidföld, Körtvélyes, Sikonda, Kisbattyán, Mecsekjánosi-puszta, Cseresznyeág, Gadány, Zobákpuszta, Határtető.

Története

Komló ősi történeti gyökerei a római korra nyúlnak vissza. A rómaiak megtelepülésének nyomait ásatások sora igazolja Mecsekjánosiban, Mecsekfalun, s őrtornyok maradványait találták Zobákpusztától Máré-váráig. Amikor 1953-54-ben a mecsekjánosi Közüzemi völgyben iparvasút építésébe kezdtek, egy római kori, nagy méretű luxusvilla maradványaira bukkantak. Az előkerült vastárgyak között ekehúzó láncot, s a gyapjú feldolgozásánál használatos vasgerebent is találtak, ebből arra lehet következtetni, hogy szántóföldi termelés és legeltetéses állattartás is volt, amely feltételezi a kiterjedt erdőirtások lehetőségét. Komló történetét a ránk maradt dokumentumokból - elég hitelesen - a 13. századig tudjuk követni.

Az első oklevél, amelyben a település "villa Complov" néven szerepel, 1256-ból származik. Egyértelműen még meg nem erősített források szerint a honalapító I. István király is járt Komlón, amikor 1015-ben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) részt vett a pécsváradi apátság felavatási ünnepén. A falu ekkor a pécsváradi bencés apátság birtoka volt, de a későbbiekben többször váltotta földesurát, igaz ettől függetlenül 1526-ig megmaradt egyházi birtoknak. A település 1543-ban került török kézre és a pécsi szandzsákon belül a pécsváradi nahiéhoz tartozott. Állítólag a pécsváradi pasának villája volt Komlón. Egy 1554-ből származó török összeírás (defter) szerint a faluban 10 magyar család élt. A törökkor végére a faluban 7 ház állott, a felszabadító háborút követően ezek közül 2 maradt épen. Komló lakóinak száma 1697-ben mindössze 9 fő volt. A németek betelepítéséről az első adat 1793-ból származik. Utódaik, akárcsak a török kiverése után megmaradt magyarok leszármazottai, nagyrészt ma is Komlón élnek.

A település népességének további alakulására, összetételére meghatározó jelentőségű volt a bányászat fejlődése. Az iparszerű széntermelés növekedésével egyre jelentősebb mennyiségű munkaerőre volt szükség. A bevándorlás két nagy szakasza közül a várossá nyilvánítást követő időszak volt a jelentősebb. A népesség nemcsak számszerűleg, de összetételében is jelentősen átalakult. Az '50-es években először főleg férfiak jöttek a városba, akik az építkezéseken, a bányában, vagy egyéb területen találtak munkát és csak később, a helyi viszonyokat megszokva Nemcsak az ország szinte minden részéből, de a határokon túlról is érkeztek betelepülők.

Több mint 100 év után, 2000-ben befejeződött a mélyműveléses szénbányászat Komlón.

Nevezetességei

Városi Helytörténeti Múzeum [1]
Komlói Természettudományi Gyűjtemény

Szülöttei

(Rejtőné) Alföldi Andrea, atléta, gyalogló (1964-));
Glöckler Oszvald, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség egyik vezető munkatársa.
Babina Éva porcelánfestő
Farkas Gábor türelemüveg készítő
Árgyelán György fotográfus
Tibai Gyöngyi költő és képzőművész
Takács Péter festő és rajztanár

Testvérvárosai

Eragny-sur-Oise, Franciaország

Neckartenzlingen, Németország

Belényes, Románia

Valpovo, Horvátország

Torrice, Olaszország

Következő községek

További községek